Az automata öntözőrendszer működését az érzékelők hangolják össze, melyek közvetlen hatással vannak a vezérlő automatikára.

Ezeknek az érzékelőknek több típusa is létezik:

• esőérzékelő
• szélérzékelő
• fagyérzékelő
• talajnedvesség érzékelő
• áramlásérzékelő

Az esőérzékelő, mint a neve is mutatja, azért felel, hogy esős időszakban vagy esőzésben az automata öntözőrendszer ne kapcsoljon be, hiszen így felesleges költségeket generálna valamint a túlzott mennyiségű víz hatására a növények is elpusztulhatnak.

A talajnedvesség érzékelő valamint fagyérzékelő feladata is hasonlatos az esőérzékelőhöz. Ha a talaj nedvességtartalma bizonyos szint alá csökken, akkor az automata öntözőrendszer működésbe lép, ezáltal szabályozva az optimális talajnedvességet.

Az erős szélmozgás is képes meghiúsítani az automata öntözőrendszer hatékony működését, ugyanis a kellően erős széláramlat képes rossz helyre terelni a locsolása használt vízmennyiséget. Éppen ezért alkalmaznak szélérzékelőket is, mely képes az erős, szeles időben késleltetni az automata öntözőrendszer működését.

A levelekre fagyott vízcseppek könnyedén károsítják a locsolandó növényzetet, éppen ezért a fagyérzékelő képes úgy késleltetni az öntözőrendszert, hogy az biztos olyan időszakban locsoljon, amikor a hőmérséklet biztosan nem csökken 0 fok alá.