Őseink legtöbbet használt módszere volt a trágyázás, mivel az tápanyagpótlóként hatott valamint a tél beálltával védett a fagy ellen.

Az őszi időszakban a gyümölcsfák között gödröt ástak és ebben helyezték el az állati trágyát, de természetesen veteményesben, a zöldségek táplálására is előszeretettel alkalmazták.

Azonban a trágya tápláló hatása mellett felelőtlen használattal a túltáplált növények ellenálló képessége (betegségek, kártevők) nagymértékben csökkent.

Az egyik leggyakrabban hasznosított trágya, a szerves marhatrágya. Természetesen fontos szempont volt, hogy a trágya megfelelően érett legyen valamint komposztált formában kerüljön a növényekre.

A marhától származó trágya mellett más kisállatok trágyája is kiválóan alkalmazható (nyúl, birka és kecske) a növények táplálására.

Napjainkban, sajnos a kisállattenyésztés feledésbe merült, így kellő mennyiségű trágyát kevesen tudnak előállítani.

A trágya mennyiségét esetenként növényi komposzttal dúsították, hogy minden kerti növényre megfelelő mennyiségű trágya jusson.

Meglepő lehet, de trágyát nem csak állati végtermékből lehet készíteni, hanem a növények is alkalmasak lehetnek erre a feladatra, ráadásul kezdő kertészek, háziasszonyok is könnyen elkészíthetik.

A boltban kapható műtrágyák legtöbb esetben csak nitrogént, káliumot és foszfort tartalmaznak, azonban egy növény számára ez nem elég, szükség van további tápanyagra is, mint például ásványi anyagok és különböző nyomelemek (vas, mangán).