A káposzta bagolylepke, hasonlóan a többi kártevőkhöz a rovarok osztályába és a lepkék rendjébe tartozik. A lepkék rendjén tovább haladva eljutunk a bagolylepkefélék családjához.

Rendkívül ellenálló természetének köszönhetően Európában teljesen elterjedt, sőt a kártévő lepkék közül a bagolylepke akár 2000 méter magasan is átvészeli a környezeti hatásokat.

A bagolylepke a veteményes veszedelmes kártevője, elsősorban a káposztaféléket támadja, de nem veti meg az összes többi szántóföldi illetve kertészeti növényeket: saláta, paradicsom vagy hagyma).

A bagolylepke hernyója kifejezetten a leveleket támadja, melynek következtében a vetemény lassú, de biztos pusztulásnak indul.

Az idősödő hernyók érzékenyen reagálnak a fényhatásokra és az igazi pusztítást ebben a fejlődési szakaszban okozza, ugyanis a fénytől menekülve egészen a káposztafej belsejéig rágják magukat, melynek hatására a káposzta elrothad.

Milyen formában találkozhatunk vele?

A bagolylepke fejlődési fázisai három részből állnak, melyek között 2 fejlődési formája nem kívánt a veteményes közelében:

• lepke: kb. 30 mm széles és a szárnyszín egyedről-egyedre változó, de jellemzően a zöld, barna és szürke színek dominálnak megjelenésükben

• hernyó: sötét színű (zöldes vagy barnás), teljes hosszában sötét foltok borítják. A legkönnyebben az oldalán található sárga csíkozásról lehet felismerni

• báb: világosbarna színvilágban és kúpos formában jelenik meg, ebben a fázisban nem ártalmas a veteményesre

Tovább növeli a bagolylepke pusztító mivoltát a gyors szaporodása, ugyanis kétnemzedékes fajról beszélhetünk, ezáltal tavasztól nyár végéig kétszer biztosan számíthatunk a megjelenésére.

A védekezés a bagolylepke illetve annak hernyója ellen permetezéssel érhető el.