A fa életében a gyantának az a szerepe, hogy a sebezéseket elzárja. A megsérült fa kiömlő gyantája megszilárdulva védi a fa belső szerkezetét. A gyantatermelés a fának ebből a tulajdonságából fakad.

Mi a pontos menete a gyantakészítésnek?
Ősztől egészen tavaszig kérgező vassal lekaparják a durva réteget, úgy, hogy az élő háncsréteget véletlenül se sértsék meg. Ezt a kapart részt nevezik tükörnek, melyet a tavasz végén ún. megsebeznek, V alakú metszést ejtenek a tükör részen.

A sebzés természetesen többször is megtörténik, azonban átlagosan 5-12 naponként ejtenek újabb sebet, így egy év alatt 1-2 kg nyers gyanta termelődik.

A gyanta ~10%-ban idegen szennyezőanyagot tartalmaz, így a hatásfok közel sem 100%-os. Azonban a tisztított gyanta 17-20%-a terpentin míg a többi rész a gyanta (kolofónium). A tisztított gyanta egy szétválasztási folyamaton esik át, így kapják meg ezt a két igen fontos ipari nyersanyagot.

A kolofóniumot hajógyártás, lakk, festék és papír iparban is felhasználják.

A terpentinolaj pedig festékek, olajok és műgyanták készítéséhez használják.

A gyanta fosszilis állapota a borostyánkő, melyet ékszerek és dísztárgyak készítéséhez használnak fel.

Fontos megjegyezni, hogy a gyantázást mint szakmát, illetve a kitermelést a piaci igények átalakulása végett szinte kihalt, helyette a szintetikus gyantatermelés vette át a terepet a hagyományos gyantatermeléssel szemben.