A kapálás célja nem más, mint fellazítani és megszellőztetni a talaj felszínét, mert az oxigén éppolyan fontos a növény gyökérzetének, mint a víz.

Honnan ered a kapálás?

Szászország területén élt egy idős kertészmester, akitől az alábbi idézet származik:

„Az első földművelő szerszám egy bot volt, amellyel a gyökereket ásták ki elődeink, a második a kapa, hogy a magok elvetéséhez fellazítsák a talaj felszínét”

Nagy tudása ellenére tévedett a kertészmester, ugyanis az ásó a kapa előtt jelent meg. Az első ásókat és kapákat fából készítették, később viszont már fémből készítették el ezeket az eszközöket.

Az viszont tény, hogy a kapa olyan régóta áll az ember szolgálatában, hogy még az idejét sem tudják megmondani mikor készült el az első, azaz a kapák atyja.

A kapa vesszőfutása alatt rengeteg változat bukkant fel, jellemzően az adott környezeti viszonyokhoz alakítva: gyom, komló és spárgakapa.

A zord hegyvidéken élő népek rövid nyelű és befelé hajló kapát használtak, hogy a kavicsos talajon hatékonyabban használják azt.

A 19. század derekán új típusú kapák jelentek meg: horoló azaz saraboló, mellyel a munka sokkal gyorsabb volt, viszont sokkal több erőt igényelt a használata.

Hogyan használják a kapát?

A kapával a vállból vagy csípőből kiinduló lendületből kellett lesújtani a talajra, majd azt rázogatva, billegtetve kell kiemelni a talajból.
A munkás vagy kertész jellemzően előre haladt kapálás közben, így a nagyobb földdarabokat összetaposta.

TIPP: A zöldségek és növények (uborka, paradicsom, leveles, fejeskáposzta) stabilitását fokozhatjuk, ha tövükhöz földet húzunk; így a gyökerek erőteljesebben fejlődnek.